Rajongani valakiért... szeretni... felnézni rá... izgulni érte... nyomonkövetni őt tevékenysége közben... látni, ahogy kezdőből érett bajnokká cseperedik... lényével megszinesíti a mindennapi szürkeséget...
A következő képeket nézve kiben nem merülne fel a gondolat, hogy milyen jó lenne egy közös fotón szerepelni kedvencével, vagy akár csak egy autogramban hazavinni magunkkal egy darabot belőle...
Ezek persze órákig tartó kitartó várakozásuk eredménye, amit nagyon tisztelek bennük, hisz lehet forró napsütés, kordon, vagy marcona security-sek hada, ők általában elérik céljukat!
Persze ezen fent említett tisztelet csak addig marad meg, amíg ők a realitások talaján. Mikor már elhiszik, hogy a versenyző, akit kiszemeltek, feleségül veszi őket, vagy életkorukat meghazudtolva gyermeteg sikonyálásba kezdenek (egyesek), onnan válik a rajongás veszélyessé...
Nekem hozzájuk képest nevetségesen egyszerű a dolgom, mert csupán a megfelelő pillanatot kell kivárnom, és megnyomni a gombot... 
Én is rajongó voltam, de azt vettem észre magamon, hogy az autósport iránti imádatomat lassan háttérbe szorította a legnagyobb szerelem: a fotózás! Így mindenkihez egyenrangúan tudok viszonyulni, legyen az érettségi előtt álló diák a tablófotózáson, vagy Forma 1-es világbajnok, a lényeg a elkészült kép...
A kihívást igazából a pálya jelenti, azon túl pedig a rajta száguldó autócsodák, de arra még péntekig várni kell...
